RSS
Napkelte: 04:33 | Napnyugta: 20:38
Jelenlegi hőmérséklet: 16.6 °C | Páratartalom: 81 % | Szélsebesség: 0 Km/h | Légnyomás: 1010.9 | Szélirány: 360 fok | Csapadékmennyiség: 13.5 mm | 2018-06-19 02:39:35
A zivatarok típusai!
Sorozat - 2011. Április 04.  Hétfő 14:10 - szerző: Nanasmet
Egycellás zivatar

Egyes zivatarok csak egy cellát tartalmaznak, amely egész életciklusában megmarad, és úgy oszlik fel, hogy új cella nem keletkezik. Az igazán egycellás zivatarok ritkák, mert még a leggyengébbek is több cellás feláramlás eredményei. Az egycellás zivatarok meglehetősen rendszertelenül szolgáltatnak rövid, heves eseményeket, mint a jégeső, heves csapadék vagy esetleg gyenge tornádók (bár lehetséges, hogy az ismereteink nem elegendőek).

Többcellás zivatarok

Zivatarok gyakran csoportosulnak, együtt mozognak, mintha egy egységes rendszer lenne, közben minden cella az életciklusának különböző szakaszában van. Általában ezek a zivatarok erősebbek az egycellásaknál, de lényegesen gyengébbek a szupercellánál.

Az ábrán balról jobbra látható a tornyosuló kumulusz, majd az érett és végül a feloszló állapot. Ellentétben az egycellás zivatarokkal, a többcellásak több órán át tarthatnak, nagy jégesőket, pusztító szeleket és hirtelen árhullámokat, valamint különálló tornádókat okozva.

Többcellás vonal (Instabilitási vonal, squall line)

Néha a zivatarok egy vonal formába rendeződnek, ami oldalirányban többszáz kilométerre terjedhet ki. Ezek a vonalak, squall line-ok hosszabb időn, több órán keresztül fennmaradhatnak, és nagy kárt okozó szél, illetve jégeső kísérheti őket.
Az instabilitási vonal nem más, mint sorba rendeződött zivatarok, amelyeknek egy közös emelő mechanizmusuk van.

Az emelő mechanizmusok sávokban fordulnak elő. Az eső által hűtött levegő, vagy lökési front az instabilitási vonal alól úgy terjed ki, mintha egy kis hideg front lenne, folytonosan emeli a meleg nedves levegőt, ami a zivatart látja el energiával. A sávokba szerveződött emelő mechanizmusokra példa a front, a nagy kifutó szelek, gravitációs hullámok stb.
A klasszikus instabilitási vonal vagy a hidegfront vagy száraz vonal határa előtt, vagy azzal párhuzamosan fejlődik ki. A zivatarok először ott fejlődnek ki, ahol a nedvesség, instabilitás és felemelő erő kombinációja a legkedvezőbb. A zivatar folytatja fejlődését, és új cella kezd kialakulni (általában dél és kelet felé). (Az fenti ábrán felülről láthatjuk az instabilitási vonalat. Világoskék színű a gyenge, közepesen erős kék a mérsékelt, míg sötétkék a heves eső. A heves esőzések területe szinte összefüggő vonalat alkot. A sárga nyilak a kifutó szelet, míg a kék front jele a kiáramlás határát, a lökési frontot mutatja.)

Az instabilitási vonal önfenntartó a kifutó szél okozta feláramlás következtében.
Ameddig instabilitás és nedvesség van jelen az instabilitási vonal előtt, addig az instabilitási vonal előre mozog. Gyakran, a vonal hosszában, annak elején, alacsony szintű boltozatszerű felhőzet alakul ki, amit peremfelhőnek is hívnak. Lökéses, néha romboló kifutó szél horizontálisan, a talaj mentén ezen peremfelhők mögött terül el.


A heves leáramló szelek okozzák a legnagyobb veszteségeket, bár előfordulhatnak golflabda nagyságú jegek és nagyon nagy sebességű széllökések. Hirtelen árhullámok keletkezhetnek, ha az instabilitási vonal lelassul, vagy megáll, és a zivatarok a vonal mentén mozogva többször áthaladnak ugyanazon terület felett.

A szupercella zivatarok

Szupercella zivatarok az egycellás zivatarok speciális esetei, amelyek hosszú időn át (sok-sok órán át) képesek megmaradni. Ilyen jelenségek a felelősek szinte minden jelentősebb tornádóért az USA-ban, és a legtöbb olyan jégesőért, amelyben golflabdánál is nagyobb jégszemek estek. Szupercellák szélsőségesen nagy szeleket és hirtelen árhullámokat is okoznak.




Általában spirálszerűen felfele mozog a levegő (az északi féltekén általában az óramutató járásával ellentétesen keringve), ami nagyon nagy függőleges szerinti sebességváltozásokat, úgynevezett függőleges szélnyírásokat okoz.
Ilyen esetekben a szél változtatja az irányát, és sebessége a magassággal együtt növekszik.



A szupercellák kialakulása szempontjából a legkedvezőbb feltétel az, ha a szél iránya a magassággal az óramutató járása szerint változik. Például, ilyenkor lehet, hogy a talaj mentén déli szél fúj, míg 4500 m magasban már nyugati. A szupercella alatt a vihar forgó mozgása gyakran látható.



2010-es felvétel egy hatalmas szupercelláról.



Egy dél-dakotai másik cella.



Forrás: Internet
[Frissitve: 2014-03-19] - [Hozzászólások: 3] - [Megtekintve: 3685]

Így született új sziget a Vörös-tengeren - 2. rész
December utolsó napjaiban új sziget jött létre a Vörös-tenger déli részén, Jemen partjainak közelében. A NASA műholdjai először vulkánkitörésre utaló ...
Új sziget keletkezett a Vörös-tengeren! - 1. rész
Egy vízalatti vulkánkitörés nyomán keletkező új szigetet észlelt az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) a Vörös-tengeren, Jemen partjaitól nyugatra. A ...
Készítsd fel autódat télre!
Nyakunkon a hideg. A hideg idővel jönnek a csúszós, fagyos utak. Az első mínuszok beköszöntekor számos baleset származik abból, hogy az autótulajdonos...


A hozzászóláshoz be kell jelentkezned!



Reklámfelület kiadó!
Szeretné elhelyezni vállalkozása, cége hirdetését banner formájában az oldalon? Esetleg egyedi megoldást szeretne?! Árajánlatért és további információkért kérjük írjon nekünk a webmester(kukac)nanasmet.hu címre.
| Médiaajánlat |


Kérdés, probléma, hiba esetén
üzenet küldés az adminoknak.






Online Statisztika:
  • Az oldalon jelenleg
    0 regisztrált felhasználó és
    3 vendég felhasználó tartózkodik.
  • Rekord online látogatók: 406
  • Mai látogatók: 25
  • Regisztrált tagok: 581
  • Legújabb tag: csehjozsef
  • Látogatók tegnap: 142
  • Látogatók a hónapban: 3125
  • Összes látogató: 1304870



Twitter



Alapismeretek | Szerzői jogi közlemény | Regisztrációs feltételek | Impresszum | Társoldalak | Támogatók | Médiaajánlat
Minden jog fenntartva 2009-2018@nanasmet.hu | Nánásmet v1.6