RSS
Napkelte: 05:29 | Napnyugta: 19:47
Jelenlegi hőmérséklet: 16.6 °C | Páratartalom: 81 % | Szélsebesség: 0 Km/h | Légnyomás: 1010.9 | Szélirány: 360 fok | Csapadékmennyiség: 13.5 mm | 2018-08-16 16:15:38
Szökőár - Cunami kialakulása!
Sorozat - 2011. Március 16.  Szerda 12:12 - szerző: Nanasmet
A cunami elnevezés olyan szökőárt jelöl, amit tenger alatti földrengés, földcsuszamlás vagy vulkánkitörés okoz. Néha nagy tengeri ár néven is emlegetik. Az ár nem egyetlen hullámból, hanem hullámsorozatból áll. Előfordul, hogy a hajók alatt észrevétlenül siklik át, ám amint a part közelébe ér, óriásivá növekedik és mindent szétzúz, ami az útjába kerül. Sebessége elérheti a 720 km/órát is, ám előfordult már, hogy 1000 km/órás sebességgel szelte át az óceánt. A cunami a partokhoz érve lelassul, a hullámok mérete azonban feldagad, s akár 30 méterre is feltornyosulhatnak.

A cunami a Csendes-óceánban a leggyakoribb, de tulajdonképpen bárhol előfordulhat. A szökőár japán elnevezése is utal arra, hogy a legsebezhetőbb terület Japán, mivel két tektonikus lemez találkozásánál fekszik. Az ország eddig 250 cunamit élt át, amelyek során összesen százezer ember pusztult el. Az egyik legsúlyosabb cunami a múlt században történt, a kelet-indiai szigetvilág Krakatau vulkánjának kitörését követően, amikor a szökőár Jáva és Szumátra partjait elérve egyszerre 36 ezer emberáldozatot követelt.

Honnan ered az elnevezés?

A szökőár japán neve cunami. A szóösszetételben a cu = hullámot, a nami = kikötőt jelent kikötői hullám. A jelenség akkor kapta ezt a nevet, amikor egyszer japán halászok a csendes nyílt vízről hazatérve meglepetten tapasztalták, hogy óriási hullámok pusztítják a kikötőt.

Szökőár kialakulásának okai:
A szökőár kialakulhat óceánokon kívül tengerekben, öblökben, tavakban, víztározókban.
Leggyakoribb ok: tenger, óceán alatti földrengés sajátos tengerfenék-eltorzulásnak kell bekövetkeznie.
- Vulkánkitörés: pl. 1883-ban Krakatau.
- Nagyméretű tenger alatti csuszamlás: Storegga csuszamlás a Norvég-tengeren.
- Hegyomlás: alaszkai Lituya-öböl 1958-ban egy földrengést követően csaknem 100 milliós sziklatömeg zúdult majd 1 km-nyi magasságból a szűk szájú, de igen mély öbölbe az átellenes oldalon 522 m magasra csapott fel a hullám, ami néhányszor ide-oda verődött a talaj nagy területen az alapkőzetig lepusztult.
- Meteorit-becsapódás.

Földrengések kialakulása:

A Föld kőzetburka nem merev, mozdulatlan héj, hanem egymás mellett, egymáshoz képest elmozduló darabokból, a kőzetlemezekből áll. A kőzetlemezek mozgása nem egyenletes, feszültség gyűlik fel a lemezszegélyek mentén mindaddig, amíg a kőzetek el nem törnek és a lemezek meg nem lendülnek. A felgyülemlett energia földrengések formájában szabadul fel.


- Mercalli-skála: a rengéshullámok okozta károk nagysága szerint 12 rengésfokozatot különböztet meg.
- Richter-skála: műszeres méréseken alapszik, a földrengéskor felszabaduló energiát méri. Elvileg felfelé nyitott, de tudósok szerint a 9,5-nél szinte alig lehet erősebb, mert nagyobb rengést okozó energiát a földkéreg kőzetei már nem nagyon tudnának tárolni, visszatartani. A legnagyobb földrengés 1960-ban, Chilében pattant ki, amelynek erőssége 9,5 M volt.


A földrengés által kiváltott szökőárak
Tenger alatti földrengés vagy vulkánkitörés következtében a felszabaduló gigászi erők hatására a tenger aljzatában  rendszerint egy-egy törési sík mentén óriási tömegáthelyeződés megy végbe. A megbomlott egyensúly következtében a terület fölött gyűrű alakú hullám keletkezik, amely aztán nagy sebességgel terjed tova. A nyílt óceánon az esetek többségében mindössze 1-2 méteres hullámok akár 800-1000 kilométert is befuthatnak óránként, s ilyenformán a nagyobbak 15-20 óra alatt akár az egész Csendes-óceánt átszelhetik! Ugyanakkor a hullámhosszuk is igen nagy, ami gyakran azzal jár együtt, hogy a széles hátú hullám  szerencsére  észrevétlenül rohan el az útjába kerülő hajók alatt.



Amikor földrengés van a tengerfenék közelében, az elmozduló kőzetlemezek miatt a tenger megemelkedik és a rengés központjától körcentrikusan indulnak a hullámok útnak a partok felé. A partok közelében először arra leszünk figyelmesek hogy a tenger szokatlanul mélyre húzódik vissza egyes helyeken, (ekkor már indulhatunk is minnél messzebb a parttól, lehetőleg magas helyre menjünk) ezután már jönnek az első hullámok amelyekre ráfutva a következő hullámok végzik az igazi pusztítást. Nem érdemes semmit magunkkal vinni menekülés közben ugyanis a hullámok iszonyatos sebességgel tarolják le a tengerparti területet.

Hogyan védekezhetünk a cunami ellen?
A 2004-es decemberi szökőár után kiépítettek az Indiai-óceánon is azt a Cunami előrejelző rendszert amelyik a Csendes óceánon már évtizedek óta működik. Ez a védőrendszer elemei a tengerfenék közelében elhelyezett mérőeszközökből áll, amelyek kapcsolatban vannak egymással és a riasztási központtal is. Ha esemény következik be a műszerek jeleznek műholdas kapcsolaton keresztül és 15 percen belül a lakosságot is lehet értesíteni, valamint ahol van ott a tengerparti védműveket fel lehet állítani megvédve a parti épületeket a később érkező hatalmas hullámoktól.
Talán a legfontosabb dolog az hogy épületeket ne a part közelébe építsük fel, valami hullámtörőket kellene telepíteni minden olyan területre amely veszélyes lehet cunami szempontjából.

Forrás: internet
[Frissitve: 2011-03-16] - [Hozzászólások: 0] - [Megtekintve: 8358]

Így született új sziget a Vörös-tengeren - 2. rész
December utolsó napjaiban új sziget jött létre a Vörös-tenger déli részén, Jemen partjainak közelében. A NASA műholdjai először vulkánkitörésre utaló ...
Új sziget keletkezett a Vörös-tengeren! - 1. rész
Egy vízalatti vulkánkitörés nyomán keletkező új szigetet észlelt az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) a Vörös-tengeren, Jemen partjaitól nyugatra. A ...
Készítsd fel autódat télre!
Nyakunkon a hideg. A hideg idővel jönnek a csúszós, fagyos utak. Az első mínuszok beköszöntekor számos baleset származik abból, hogy az autótulajdonos...


A hozzászóláshoz be kell jelentkezned!



Reklámfelület kiadó!
Szeretné elhelyezni vállalkozása, cége hirdetését banner formájában az oldalon? Esetleg egyedi megoldást szeretne?! Árajánlatért és további információkért kérjük írjon nekünk a webmester(kukac)nanasmet.hu címre.
| Médiaajánlat |


Kérdés, probléma, hiba esetén
üzenet küldés az adminoknak.






Online Statisztika:
  • Az oldalon jelenleg
    0 regisztrált felhasználó és
    17 vendég felhasználó tartózkodik.
  • Rekord online látogatók: 406
  • Mai látogatók: 471
  • Regisztrált tagok: 584
  • Legújabb tag: szarvasikriszta766
  • Látogatók tegnap: 497
  • Látogatók a hónapban: 7585
  • Összes látogató: 1319297



Twitter



Alapismeretek | Szerzői jogi közlemény | Regisztrációs feltételek | Impresszum | Társoldalak | Támogatók | Médiaajánlat
Minden jog fenntartva 2009-2018@nanasmet.hu | Nánásmet v1.6