RSS
Napkelte: 07:16 | Napnyugta: 15:44
Jelenlegi hőmérséklet: 16.6 °C | Páratartalom: 81 % | Szélsebesség: 0 Km/h | Légnyomás: 1010.9 | Szélirány: 360 fok | Csapadékmennyiség: 13.5 mm | 2017-12-16 19:41:45

Alapismeretek

Alapfogalmak



Hőmérséklet
A talajtól 2m-re lévő levegő hőmérséklete. A hőmérsékletet Celsius fokban mérjük (°C). A levegő hőmérséklete mérésekor ügyelnünk kell arra, hogy hőmérőinket ne érje közvetlen napsugárzás, de a légáramlás szabadon mozogjon körülötte. Kerülnünk kell a nagyobb tereptárgyak közelségét (mint például épületek). A hőmérőház állandó (standard) védőházikó, amely puha fából készül és mindegyik oldalán nagy szellőzőrések biztosítják a levegő áramlását.
Minimum hőmérséklet meghatározása (Tmin):
Az adott napon 18UTC és 06UTC között mért legalacsonyabb hőmérséklet.
Maximum hőmérséklet meghatározása (Tmax):
Az adott napon 06UTC és 18UTC között mért legmagasabb hőmérséklet.

Relatív légnedvesség / Páratartalom
A nedves levegő vízgőznyomásának és a telítési vízgőznyomásnak a hányadosa. Százalékban mérjük (%). Arról tájékoztat a relatív légnedvesség, hogy a levegő milyen mértékkel telített vízgőzzel. 100%-os légnedvesség esetén a levegő teljesen telített és már nem képes több vízgőzt befogadni.

Harmatpont
Azon hőmérséklet, amelyhez tartozó gőznyomás egyenlő a levegő tényleges gőznyomásával. Nagy vízgőztartalmú légtömegeknek magas, kis vízgőztartalmú levegőnek pedig alacsony a harmatpontja. A kondenzáció akkor indul meg amikor a levegő a harmatpont alá hűl.

(Relatív) légnyomás
A meteorológiában nagyrészt a relatív (tengerszintre átszámított) légnyomást használják. Úgy származtatjuk, hogy a tengerszint és a talaj közé egy képzeletbeli levegőoszlopot illesztünk és ennek a súlyával növeljük meg az állomás szintjén mért légnyomásértéket. Mértékegységeként a hPa-t (hektopascalt) használjuk, amely a Pa (Pascal) százszorosa. A hPa-lal azonos értékű nyomást a jelent a mbar (millibar), de még a Hgmm-ben (higanymilliméter) meghatározott légnyomásértéket is használják.

Csapadékmennyiség
Azon vízoszlopnak a magassága, amely a talajon állna, ha víz halmazállapotban a talajfelszínen maradna veszteség nélkül. (Például ha a csapadék nem szivárogna le a talajba.) A lehullott csapadékot mm-ben (milliméter) határozzuk meg.
Napi (24 órás) csapadékmennyiség meghatározása:
Reggel 06 UTC és másnap reggel 06 UTC között lehullott csapadékmennyiség.

Csapadékintenzitás
Meghatározott időtartamon belül lehullott csapadékmennyiség.

Hó vastagság
Cm (centiméter) beosztású vonalzó segítségével határozhatjuk meg. A legpontosabb mérési eredményeket akkor kapjuk, ha az adott területen 3 különböző helyen megmérjük a hó vastagságát és a mért értékeknek vesszük az átlagát. 1cm hó = 1mm eső mennyiségével.

Látástávolság
Az a vízszintes távolság, amelynél valamely tereptárgy a hátterével teljesen egybeolvad, de még éppen, hogy felismerhető. A látótávolság az égtájak felé nézve általában nem egyforma, ezért ilyenkor a szemmagasságban a körkörös megfigyelés során tapasztalt legrövidebb értéket vesszük a látástávolságnak. A látótávolságot kilométerben (km) és méterben (m) adjuk meg.

Szél
A föld felszínével párhuzamos légmozgást szélnek nevezzük. A szélnek az irányát és a sebességét határozzuk meg. Széliránynak nevezzük azt az irányt amelyik égtáj felől fúj a szél. A szélirányt kétféle módon jegyezhetjük fel, világtájban (É, D, K, NY), valamint megadhatjuk a szélirányt fokban (°) is. A fokban történő kifejezés az óramutató járásával egyező irányban az északi irányból elindulva. ( K-i szél 90° D-i szél 180° NY-i szél 270° É-i szél 360°). Széliránykor az adott 10 percben fújó szél átlagirányát jegyezzük fel. A szélerősség esetén is 10 perc átlagszélsebességét adjuk meg m/s-ban vagy km/h-ban.

Szélsebesség: a szélsebességet m/s-ban, km/h-ban vagy csomóban (knot) mérjük, értéke a 10 perc időegység alatt mért átlagos szélerősség.
A szélsebesség mérésére nincs mindig mód (műszerezettség hiányában), ilyenkor a szél által kiváltott hatásokkal lehet a szél erősségére következtetni a Beaufort-skála szerint:

Ikon Megnevezés m/s km/h beaufort Hatás
Teljes szélcsend < 1 < 3,6 0 A füst felfelé száll.
Gyenge szél 1,1 - 3 3 - 11 1 - 2 A fák levelei gyengén rezegnek, a füst ingadozik.
Mérsékelt szél 3,1 - 7 12 - 25 3 - 4 A fák vékony gallyai mozognak.
Élénk szél 7,1 - 11 26 - 40 5 A fák kisebb ágait mozgatja, zúg. A zászló majdnem vízszintesen lobog.
Erős szél 11,1 - 16 41 - 59 6 - 7 A nagyobb ágak mozognak, egyes levelek elszakadnak. A zászló vízszintesen lobog.
Viharos szél 16,1 - 20 60 - 72 8 - 9 Az erősebb fák törzse is hajladozik, erősebb ágak is letörnek.
Szélvihar 20,1 - 24 73 - 87 10 - 11 Nagyobb fákat tör. A tetőszerkezeteket felbontja.
Erősen viharos szél 24,1 - 32 88 - 119 12 A szél erős pusztítást végez.


Széllökés: A szélsebesség (főleg nagy sebességeknél) hajlamos a gyors és jelentős időbeni változásokra (fluktuál). A széllökés a szélsebesség fluktuációja során előforduló pillanatnyi sebesség-maximum.
FONTOS! A szélsebesség észlelésekor mindig az elmúlt 10 percre vonatkoztatjuk az ezen idő alatt mért átlagszelet, és a megfelelő szélikont ehhez mérten választjuk. Téves észlelésnek minősül, ha a széllökés nagyságához viszonyított szélerő ikont alkalmazzuk a szélerő megadásához az észlelői adatlapon. Ajánlott, és helyes a legnagyobb széllökést az észleléskor, hozzászólásként megemlíteni.

Szélirány: 10 perc időegység alatt mért átlagos szélirány, mértékegysége: ° (fok).

Ikon ° (fok) Angol rövidítés Angol név Magyar rövidítés Magyar név
0-22,5 N North É Észak
22,5-45 NNE North north east ÉÉK Észak észak kelet
45-67,5 NE North east ÉK Észak kelet
67,5-90 ENE East north east KÉK Kelet észak kelet
90-112,5 E East K Kelet
112,5-135 ESE East south east KDK Kelet dél kelet
135-157,5 SE South east DK Dél kelet
157,5-180 SSE South south east DDK Dél dél kelet
180-202,5 S South D Dél
202,5-225 SSW South south west DDNY Dél dél nyugat
225-247,5 SW South west DNY Dél nyugat
247,5-270 WSW West south west NYDNY Nyugat dél nyugat
270-292,5 W West NY Nyugat
292,5-315 WNW West north west NYÉNY Nyugat észak nyugat
315-337,5 NW North west ÉNY Észak nyugat
337,5-360 NNW North north west ÉÉNY Észak észak nyugat


Légköri vízjelenségek (csapadékfajták)
Szitálás / Gyenge eső
Apró vízcseppek lassú és egyenletes hullása, amelyeket a gyenge szellő is eltéríti a függőleges iránytól. Vízcseppek átmérője 0,5mm-nél kisebb.
Ónos szitálás
A fagypont alatti talajon vagy a tereptárgyakon jégbevonatot képező szitálás, vagy az enyhe légrétegekből fagyos rétegen áthulló túlhűlt vízcseppek, amelyek a talajon vagy a tárgyakon azonnal megfagynak és jégbevonatot képeznek.
Eső
Vízcseppek mérsékelten vagy gyorsan történő hullása, amelyeknek az átmérője meghaladja a 0,5mm-t. A szellő nem téríti el a függőleges iránytól és a hullás intenzitása mérsékelt ütemben vagy egyáltalán nem változik.
Záporeső
Nagyobb vízcseppek heves hullása, megszakításokkal és erősségbeli változásokkal, amelyeknek az átmérője jelentősen meghaladja a 0,5mm-t. Nagyrészt rövid ideig tart.
Ónos eső
Fagypont alatti hőmérséklet esetében a talajon és a tereptárgyakon megfagyó valamint jégbevonatot képező eső. A túlhűlt esőcseppek felszínre érve azonnal megfagynak.
Fagyott eső
0,5 és 2mm közötti jégdarabok hullása, melyek átlátszóak és gömbölyűek. Nimbostratus felhőből hullik, amikor a talaj közelben 0 fok alatti hőmérséklet van és a felsőbb légrétegekben ennél sokkal melegebb levegő van. A csapadék még a talajra érkezés előtt megfagy.
Hószállingózás
Hópelyhek lassú hullása, amelyeket a függőleges iránytól a szellő könnyen eltérít.
Havas eső
Eső és hó vegyes hullása, mérsékelt sebességgel. Felszínre érkezéskor a hópelyhek nagy része elolvad, mert leginkább 0 fok feletti hőmérsékletben találkozhatunk ezen csapadék fajtával.
Havazás
Hatszög alakú jégkristályokból álló pelyhek hullása. Intenzitása csak lassan változik.
Intenzív havazás
Hópelyhek hullása erős intenzitású és a látótávolság 200m alá csökken.
Hózápor
Hópelyhek heves hullása, gyakran több centiméternyi friss hóréteg is kialakulhat rövid idő alatt. Legtöbb esetben fagypont feletti hőmérsékletben alakul ki és többnyire rövid ideig tart.
Párásság
Apró vízcseppek lebegnek a talaj közeli levegőben, ezzel együtt a relatív légnedvesség eléri vagy meghaladja a 80%-ot és a látótávolság 5km alá korlátozódik.
Köd
Apró vízcseppek lebegése a levegőben amikor a látótávolságot 1km alá csökkentik. Megkülönböztetünk nyílt ködöt, akkor ha az ég látszik és zárt ködöt, amikor nem látjuk az égboltot.
Harmat
Vízcseppek közvetlen kiválása a kisugárzás következtében lehűlt felületeken. Magas légnedvesség esetében képződik 0 fok feletti hőmérsékletben. Nem hulló csapadék fajták közé tartozik.
Dér
Apró jégkristályok közvetlen kiválása a kisugárzás következtében, 0 fok alatti hőmérséklet esetén. . Nem hulló csapadék fajták közé tartozik.
Zúzmara
Fagypont alatti hőmérsékleten a ködszemekből történő fehér vagy durva lerakódás, nagyrészt függőleges felületen. A tereptárgyakról könnyen lekaparható a lerakódás. Több fajta zúzmarát különböztethetünk meg, mint például finom kristályost, durvát és jeges zúzmarát. Nem hulló csapadék fajták közé tartozik.

Légelektromos jelenségek
Száraz zivatar
Mennydörgés hallható, viszont csapadék nem észlelhető.
Villogás / távoli villámlás
Nem összetévesztendő a száraz zivatarral!
Villogás esetén hangjelenség nem tapasztalható, csupán egy távoli zivatar villámfényét láthatjuk, akár derült időben is!
Zivatar
Mennydörgés észlelése mellett, változó intenzitású folyékony halmazállapotú csapadékhullás kíséri. Gyakran jelentős mennyiségű csapadék is hullhat belőle, viharos szél és erős villámtevékenység kíséretével.
Hózivatar
Mennydörgés észlelése mellett, változó intenzitású hópelyhek hullása kíséri. Gyakran jelentős mennyiségű csapadék is hullhat belőle, viharos szél és erős villámtevékenység kíséretével.
Jégeső
Szabálytalan vagy gömbölyű alakú jégdarabok hullása. A jégszemek átmérője meghaladják az 5mm-t, de egy-egy heves zivatar környezetében elérhetik a több centiméteres átmérőt is.

Észlelési segédlet

A felhőzet mennyisége
A felhőzet mennyiségén azt a mérőszámot értjük, amely az adott pontról észlelhető, a teljes égbolt felhők általi fedettségét jelzi. Mértékegysége az egyezményesen is elfogadott nyolcad (ismertebb nevén okta). Felhőtlen égboltról akkor beszélünk, amikor egyetlen felhő sem látszik az égbolton. Derült égboltnál ez a jelzőszám 0 okta, teljesen borultnál 8 okta. A magasszintű felhőzetet, beleértve a megmaradó kondenzcsíkok által keletkezetteket is, a középszintűeket, és az alacsonyszintűeket is számításba kell venni a felhőfedettség meghatározásakor. A felhőfedettség ikonokat akkor használjuk (alaphelyzetben), amikor nincs szignifikáns időjárási jelenség.
Derült égbolt (0 okta, SKC) - Az égbolton az összfelhőzet mennyisége nem éri el az 1 oktát. Ez nem azt jelenti, hogy nincs egyetlen felhő sem az égbolton, hanem azt, hogy a mennyisége csekély.
Gyengén felhős (1-2 okta, FEW) - Az égbolt 1-2 nyolcad részét fedi a felhőzet.
Közepesen felhős (3-4 okta, SCT) - Az égbolt 3-4 nyolcad részét fedi felhőzet.
Erősen felhős (5-7 okta, BKN) - Az égbolt 5-7 nyolcad részét fedi felhőzet.
Borult (8 okta, OVC) - Teljes a felhőfedettség, az ég kékje sehol sem látszik.

Szignifikáns időjárási jelenségek
Szitálás - Apró, 0,5 mm-nél kisebb átmérőjű (aerosol-szerű) vízcseppek lassú, többnyire egyenletes hullása /áramlása, melyeket a gyenge szellő is eltérít a függőleges iránytól. A látástávolság általában 0,5-3 km között van. Fontos kritérium, hogy csak és kizárólag Stratus, vagy stratus-szerű felhőzetből hullhat, míg a gyenge eső nem feltétlenül. Ez egy fontos kritérium, mivel ez a felhőzet tudja biztosítani az egyenletes hullást.
Gyenge eső - Fagypont feletti hőmérsékleten a 0,5 mm-t meghaladó nagyságú esőcseppek lassú/ritka hullása, melyeket a gyenge szél is eltéríthet a függőleges iránytól. A szitálástól leginkább a cseppméret különbözteti meg, az intenzitás gyengesége miatt a látástávolságot döntően nem befolyásolja. Köznyelvben szemetelő, szemerkélő esőnek nevezik.
Eső - 0,5 mm-t meghaladó átmérőjű vízcseppek mérsékleten gyors hullása. Gyenge szellő nem téríti el őket függőleges iránytól. A hullás intenzitása mérsékelt ütemben, vagy egyáltalán nem változik, de az intenzitás növekedésével a látástávolság 3- 10km közé csökkenhet.
Ónos eső - A talajon, illetve a tereptárgyakon, azok fagypont alatti hőmérséklete miatt megfagyó és jellegzetesen jégbevonatot képező eső, vagy enyhe légrétegekből fagyos levegőrétegeken áthulló, túlhűlt esőcseppek, melyek a felszínre érkezve azonnal megfagynak, és azon jégbevonatot képeznek.
Záporeső - Nagyobb vízcseppek heves hullása (átmérőjük lényegesen nagyobb, mint 0,5 mm), többnyire gyakori megszakításokkal és erősségbeli változásokkal, élesebb térbeli elhatárolódásokkal, gyakran különálló felhőkből. Többnyire rövid ideig tart, de a látástávolság a záporeső ideje alatt akár 100-500 méter közé is csökkenhet.
Havaseső - Esőcseppek, és hókristályok együttes hullása, miközben a hó egy része az alacsonyabb, melegebb rétegekben megolvad.
Hószállingózás - A hópelyhek lassú, többnyire egyenletes hullása, amelyeket a gyenge szellő is könnyedén eltérít a függőleges iránytól. Ha eközben esőcseppeket is észlelünk, a havaseső ikont kell használni!
Havazás - Szilárd, változatos formájú jégkristályokból, csillagokból álló hópelyhek állandó, mérsékelt intenzitású hullása.
Intenzív havazás - Intenzitása folyamatosan kb. 5 cm/h mértékű, miközben a látástávolság 50-200 méter közé korlátozódik.
Hófúvás - A hulló hópelyheket élénk, vagy ettől erősebb légmozgás jelentősen eltéríti a függőleges iránytól, úgyszintén amikor a lehullott hóréteg tetejéről a hópelyheket megemeli, felkavarja, máshová áthelyezi. A légmozgás hó nyelveket, hóbuckákat, hó falakat építhet, huzamosabb idő után közlekedési fennakadásokat is okozhat, a látástávolságot jelentősen csökkenti.
Hózápor - Szilárd, változatos formájú kristályok heves hullása, időnként erősségbeli változásokkal, és rövid megszakításokkal. Egészében többnyire rövid ideig tart.
Párásság - Amikor a relatív légnedvesség mértéke a 80%-ot eléri vagy meghaladja, a látásromlást elsősorban a vízcseppek túlsúlyba kerülése okozza, miközben más szignifikáns időjárási jelenség nem tapasztalható.
Köd - A talajközeli légréteg harmatpont alá csökkenésére bekövetkező felhőképződés (St), ami miatt a látástávolság jellemzően 1000 méter alá csökken.

Légelektromosjelenségek és kísérőik
Száraz zivatar - Ezt az ikont akkor kell alkalmazni, ha egy kialakulófélben lévő, vagy közeledő zivatargóc esetén csapadéktevékenység még nincs, de az elmúlt 10 percben hangjelenséget észleltünk. Ha csak a villámlást láttuk hangjelenség nélkül, akkor nem szabad zivatartevékenységet jelenteni, mivel pl. egy éjszakai észlelésnél a villámlás fénye több száz (!) km-ről is látszik.
Zivatar - Hangjelenség (dörgés) észlelése mellett váltakozó intenzitású, (folyékony halmazállapotú) csapadékhullást tapasztalunk.
Hózivatar - Hangjelenség kíséretében észleltünk az elmúlt 10 percben váltakozó intenzitású, szilárd halmazállapotú csapadékhullást (havazást).
Jégeső - Szilárd, változatos formájú és méretű, akár nagyobb jégdarabok hullása. Jellemzően Cb felhőből, a heves feláramlás miatt keletkezik.

Egyéb jelenségek:
Szivárvány - A szivárvány olyan optikai jelenség, melyet az eső- vagy páracseppek okoznak, mikor a fény prizmaszerűen megtörik rajtuk, és spektrumára bomlik. Az ív külső része vörös, míg a belső ibolya. Előfordul az ún. dupla szivárvány is, amelynél egy másik, halványabb ív is látható, fordított színekkel.

Tuba - Olyan viharfelhőben kialakuló felhőtölcsér amelyik nem éri el a földfelszínt. Ha eléri a felszínt akkor már tornádónak nevezzük.

Tornádó - A tornádó pusztító erejű forgószélben megnyilvánuló meteorológiai jelenség. Jellemzője, hogy a hevesen örvénylő légoszlop a viharfelhőből indul ki, és a földfelszínnel érintkezik.

Figyelem!
Az itt feltüntetett leírások tájékoztató jellegű információk. Az összeállítás amatőr meteorológiai észlelőknek készült. Eltéréseket, esetlegesen hibákat tartalmazhat. Mindenki csak saját felelősségének tudatában veheti figyelembe a dokumentumot. Az esetleges következményekért az oldal semmilyen felelősséget nem vállal!



Felhőatlasz

1. A felhők magasság szerinti osztályozása:
Magasság tekintetében négy felhőcsoportot különböztetünk meg.
Magas szintű felhők magasságuk: 5-13 km
Közepes szintű felhők magasságuk: 2-7 km
Alacsony szintű felhők magasságuk: a talajfelszín és 2 km között
Függőleges felépítésű felhők amelyeknek alapja átlagosan 500 m, teteje pedig átlagosan 8000 m-ig ér el (zivatarfelhők).
A felhők anyaga és magassága között szoros kapcsolat van. A magas szintű felhők jégkristályokból állnak, a középszintűek jégkristályokból és túlhűlt vízcseppekből egyaránt, tehát vegyes halmazállapotú felhők. Az alacsony szintűek pedig túlnyomóan vízcseppekből állnak.
2. A felhők "alak" szerinti osztályozása:
A felhők alakjában három fő formát különböztetünk meg:
Réteges jellegű felhők vízszintes kiterjedésük a függőlegeshez képest nagy
Gomolyos jellegű felhők Gomolyos jellegű felhők függőleges kiterjedésük a vízszinteshez képest nagy
Függőleges felépítésű felhők, amelyeknek mindkét irányú kiterjedése nagy (a kétféle kiterjedés nagyságrendje megegyezik).
A felhők alakja szerint azoktól a fizikai folyamatoktól függ, amelyek létrehozták őket. Lassú lehűlés rétegfelhőket képez, a hirtelen gyors lehűlés gomolyfelhőket hoz létre. A felhők alakjának, anyagának, magasságának együttes figyelembevételével a Meteorológiai Világszervezet elkészítette a felhők összesített rendszerezését. Az egyes felhőfajták képeit a Nemzetközi Felhőatlasz tartalmazza. A Nemzetközi Felhőatlaszban szereplő felhőosztályozás 10 alaptípusból indul ki. Ezeket a típusokat fajoknak nevezik és a felhőfajok kölcsönösen kizárják egymást, tehát egy adott felhő nem tartozhat egyszerre több fajhoz
3. A felhőfajok:
A felhők alakjában három fő formát különböztetünk meg:
Cirrus (pehelyfelhő): Magas szintű, széttagolt felhők fehér, finom rostokból, fehér vagy túlnyomóan fehér foltokból, esetleg keskeny szalagokból összetéve. A felhők rostos, vagy selymes, ezüstös fényűek is lehetnek. Jégkristályokból áll és a közepes földrajzi szélességeken 5 - 13 km magasságban képződik.
Nemzetközi jele: Ci
Cirrocumulus
(bárányfelhő):
Fehér folt, felhőlepel, vagy réteg alakjában megjelenő önárnyék nélküli, magas szintű felhő, amelyet különálló vagy egybeolvadó fodorszerű gomolyokból áll, és többé-kevésbé szabályos elrendeződést vesznek fel.
Nemzetközi jele: Cc
Cirrostratus
(fátyolfelhő):
Áttetsző, fehéres felhőfátyol, szerkezete rostos, fonalas vagy sima. Részben vagy egészben eltakarhatja az eget.
Nemzetközi jele: Cs
Altomcumulus
(gomolyfelhő, párnafelhő):
Fehér, szürke vagy fehéres árnyalatú felhőtakaró, felhőréteg általában önárnyékkal. Elemei lehetnek lemezek, gömbölyded párnák, hengerecskék. Ezek egy része lehet rostos vagy szilárd, amelyek összeolvadhatnak vagy elkülönülhetnek egymástól.
Nemzetközi jele: Ac
Altostratus
(lepelfelhő):
Az Altostratus szürkés, kékes felhőlepel vagy csíkos, rostos, sima réteg. Részben és egészen is elboríthatja az eget. Egyes részein elég sűrű ahhoz, hogy a Napot úgy elhomályosítja, mintha homályos üvegen át néznénk. Vegyes halmazállapotú felhő, amely esőcseppeket és hópelyheket is tartalmaz.
Nemzetközi jele: As
Nimbostratus
(réteges esőfelhő):
Szürke, gyakran igen sötét felhőréteg, a folyamatosan hulló eső vagy hó következtében erősen elkent alakkal. A csapadék a legtöbb esetben eléri a talajt, rendszerint tartós, folytonos esőzés vagy havazás formájában. A Nimbostratus réteg olyan vastag, hogy teljesen eltüntetheti a Napot. A felhőréteg alatt gyakran jelennek meg alacsony, tépett foszlányok, amelyek beleolvadhatnak a Nimbostratusba, de el is különülhetnek tőle.
Nemzetközi jele: Ns
Stratocumulus
(gomolyos rétegfelhő):
Szürke vagy fehéres árnyalatú felhőtakaró, felhőréteg, amely majdnem mindig meglehetosen sötét rétegbol áll. Mozaikszerűen összetett elemekből, párnákból vagy hengerekbol áll, amelyek nem rostosak, elkülönülhetnek egymástól vagy egymásba olvadhatnak.
Nemzetközi jele: Sc
Stratus
(rétegfelhő):
általában szürkés színű felhő, elég egyenletes felhőalappal. Hullhat belőle szitáló eső, fagyott eső vagy szemcsés hó. Ha a Nap átsüt a felhőn, körvonalai felismerhetőek. Gyakran alakul ki a talajról felemelkedő ködből.
Nemzetközi jele: St
Cumulus
(gomolyfelhő):
Különálló felhők, általában sűrűek és éles körvonalúak. Tömb, kupola, torony alakúak és feldudorodó felső részük ragyogóan fehér, míg alapjuk viszonylag sötét és vízszintes. Néha a Cumulusok tépettek.
Nemzetközi jele: Cu
Cumulonimbus
(zivatarfelhő):
Vastag, sűrű felhő, tetemes vertikális kiterjedéssel. Alakja oldalról hegységre vagy toronyra emlékeztet. Felső részein sima, rostos vagy barázdált képződmények figyelhetők meg. Csúcsa majdnem mindig sík, lapított. Gyakran üllőre vagy hatalmas tollpehelyre emlékeztető formában terül szét. A felhő rendszerint igen sötét alakja alatt gyakran figyelhetők meg alacsony tépett felhők, amelyek beleolvadhatnak a felhőalapba. Tartalmazhat esőcseppeket, hópelyheket, a fagyott esőcseppeket és jégdarabokat. A felhőalapból sokszor jól megfigyelhető csapadékszálak (virga) ereszkednek alá. Csapadéka mindig heves és záporszerű. Kialakulását rendszerint mennydörgés és villámlás kíséri.
Nemzetközi jele: Cb
Forrás: OMSZ


ALACSONY SZINTŰ FELHŐK
Cumulus humilis
Cumulus mediocris
Cumulus congestus
Cumulonimbus calvus
Stratocumulus cumulogenitus
Stratocumulus stratiformis
Stratus nebulosus
Cumulus fractus
Cumulonimbus capillatus
KÖZÉPSZINTŰ FELHŐK
Altostratus translucidus
Altostratus opacus
Altocumulus translucidus
Altocumulus lenticularis
Altocumulus cumulogenitus
Altocumulus floccus
MAGASSZINTŰ FELHŐK
Cirrus fibratus
Cirrus spissatus
Cirrus uncinus
Cirrus spissatus cumulonimbogenitus
Cirrostratus
Cirrocumulus
Forrás: Saját képek


Alapismeretek | Szerzői jogi közlemény | Regisztrációs feltételek | Impresszum | Társoldalak | Támogatók | Médiaajánlat
Minden jog fenntartva 2009-2017@nanasmet.hu | Nánásmet v1.6